Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Pásztohy Panka

Mese az élete! – Interjú Pásztohy Pankával

 

Pár mondatban hogyan jellemeznéd magad, melyek a legfontosabb tulajdonságaid?
Nehéz az embernek magát jellemezni, de ha a munkámra gondolok, akkor céltudatos, kitartó és szorgalmas voltam mindig. Egyébként pedig jellemző rám, hogy inkább az érzelmeim irányítanak, kevésbé vagyok praktikus.

Hogyan indult nálad a meseillusztráció?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy illusztrálás, hiszen nem csak gyerekeknek szoktam rajzolni, még ha javarészt valóban a gyermekkönyvekből lehetnek is ismerősek a munkáim. A MOME-n animáció szakon diplomáztam. A kislányom az egyetemi évek alatt született, így szerettem volna olyan irányt választani a munkám során, ami több szabadidőt tesz lehetővé. Az illusztrálás pedig pont ilyen volt. Az első gyermekkönyv, Berg Judit Micsoda idő! című kötete 2006-ban jelent meg a rajzaimmal. Azt hiszem, akkor már biztos voltam benne, hogy megtaláltam az utamat.

A munkád során mi jelenti a legfőbb inspirációt?
Az egész világ. Szeretek nyitott szemmel járni és észrevenni a természet apró csodáit is. Egy apró katicát, egy kisgyereket, ahogy lehajol, hogy megölelje a kutyáját. A saját könyveimben ezt íróként is igyekszem kamatoztatni. Természetesen a lányom, Lili is benne van a rajzaimban.

A munkát szét tudod választani a magánéletedtől, vagy ezek egy ilyen szerelemmunka esetén egybefolynak?
Néha igen, néha nem. Mindig az adott feladattól függ. A saját könyveimben mindig benne vagyok egy kicsit én is. Sőt, az egyik könyvem, a Pesti mese egyenesen a gyermekkori emlékeimből épül fel. A Lizzy felkérésére készült rajzok során is a gyermekkorom és a macskáink adták az egyik legnagyobb inspirációt.

Miben volt más a Lizzyvel való közös munka, mint amikor könyvillusztrációt készítesz?
Ezt a munkát leginkább a saját könyveim megalkotásához tudnám hasonlítani. Szabad kezet kaptam a karakterek formálására, és időközben egy egész történetet is kerekítettem a fejemben Mimi és Mo köré.

Mit kell tudni Mimiről és Móról?
Mimi egy vagány kislány, akit minden kalandban elkísér a cicája, Mo.

Őket kik inspirálták?
Talán egy kicsit a saját gyermekkorom. Nekem is volt egy kékes bundájú cicám, és nagyon sok időt töltöttem vele. Egész nap a kertben játszottunk, bújócskáztunk.

Mi volt a gyerekkorod legnagyobb kalandja, élménye?
Nagy kalandra vagy élményre nem emlékszem, viszont az egész gyermekkorom egy csoda volt. Akkor még a játék nyáron a fáramászás, ugróiskolázás, télen meg a legózás volt. Híre sem volt a digitális technikának. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem szeretem a technikai újításokat, de az biztos, hogy még mesenézéssel se tudtuk volna egész nap lekötni magunkat, hiszen csak este volt. Így aztán muszáj volt a fantáziánkra hagyatkoznunk, ha nem akartunk unatkozni. Kicsit ezt a hangulatot szerettem volna a lizzys karakterekben is visszaadni.

Van kedvenc mesehősöd? Melyik mesét olvastad a legtöbbször?
Nem tudok egy kedvenc hőst kiválasztani, hiszen a Kishercegtől Mirr-Murron át egészen a Szezám utca lakóiig sorolhatnám. Legtöbbször viszont egész biztosan az Oroszlánkirályt olvastam el a lányom kérésére, mikor óvodás volt.

Az életed minden területét átszövik a mesék?
Azt hiszem, igen. Természetesen nem élek egy teljes álomvilágban, az viszont igaz, hogy egész nap történeteken és karaktereken jár az eszem. Szeretek képben lenni a külföldi gyermekirodalomban is, folyamatosan figyelemmel kísérem a trendeket. Nekem már ez az életem.

Keresés